A vörös macskák évtizedes rejtélye végre megoldódott
A macskák világában a narancssárga szín sokak számára különleges vonzerőt jelent. Az olyan ikonikus karakterek, mint Garfield, Puss in Boots vagy az Aristocats Toulouse, mind a gyönyörű narancssárga szőrű macskákra emlékeztetnek. Most pedig a tudományos közösség egy új felfedezése révén még inkább megérthetjük, mi rejlik a gyönyörű narancssárga szín mögött. Két kontinens tudósai, Japánban és az Egyesült Államokban, közösen dolgoztak azon, hogy megfejtsék a narancssárga macskák DNS-rejtélyét, és felfedezésük nagy örömet okozott nemcsak a kutatóknak, hanem a macskakedvelők ezreinek is, akik támogatták a kutatást.
A kutatás során a tudósok megállapították, hogy a narancssárga színű macskák genetikai kódjuk egy részét hiányolják, ami azt jelenti, hogy a bőr, a szem és a szőr színéért felelős sejtek világosabb színeket termelnek. A kutatók remélik, hogy a rejtély megoldása hozzájárulhat ahhoz is, hogy kiderüljön, a narancssárga macskák esetleg hajlamosabbak-e bizonyos egészségügyi problémákra. Évtizedek óta tudjuk, hogy a genetika felelős az orange tabby macskák jellegzetes színéért, de hogy pontosan melyik gén játszik ebben szerepet, az eddig elkerülte a tudósokat.
A Kyushu Egyetem és a Stanford Egyetem kutatói egyidejűleg publikálták a felfedezést, amelyben megmutatták, hogy a macskák színét adó sejtekben, az úgynevezett melanocitákban, egy ARHGAP36 nevű gén sokkal aktívabb. A gének a DNS darabjaiból állnak, amelyek utasításokat adnak a macskák sejtjeinek, hogy hogyan működjenek. A kutatók összehasonlították a narancssárga szőrű macskák DNS-ét más macskákéval, és megállapították, hogy a narancssárga színűek esetében az ARHGAP36 génben egy szakasz hiányzik. Ennek a DNS-nek a hiányában a gén aktivitása nem csökken, tehát aktívabb marad. A tudósok úgy vélik, hogy ez a gén arra utasítja a melanocitákat, hogy világosabb pigmentet termeljenek.
Évtizedek óta a kutatók figyelemmel kísérik, hogy a teljesen narancssárga macskák sokkal valószínűbb, hogy hímek. Ennek magyarázata, hogy a gén az X kromoszómán található. A hím macskáknak, ahogyan más emlősöknek is, van egy X és egy Y kromoszómájuk, amelyek különböző számú gént hordoznak. Mivel a pigmenttermelést szabályozó gén csak az X kromoszómán található, elegendő csupán egy DNS-darab hiánya ahhoz, hogy egy macska teljesen narancssárgává váljon. Ezzel szemben a nőstény macskák két X kromoszómával rendelkeznek, így mindkét kromoszómán hiányoznia kell a DNS-nek ahhoz, hogy a pigmenttermelés a kívánt mértékben növekedjen. Ezért a nőstényeknél a vegyes színűség valószínűbb.
Professzor Hiroyuki Sasaki, a Kyushu Egyetem genetikusának szavai szerint: „Ezek a narancssárga és fekete foltok azért alakulnak ki, mert a fejlődés korai szakaszában az egyik X kromoszóma véletlenszerűen kikapcsolódik minden sejtben.” Ahogy a sejtek osztódnak, ez különböző aktív szőrzet szín génjeit hozza létre, ami egyedi foltokat eredményez. A kutatás eredetileg professzor Sasaki szenvedélyprojektjeként indult, aki a nyugdíjba vonulása után is szeretett volna dolgozni a narancssárga macskákat érintő gén felfedezésén, abban a reményben, hogy hozzájárulhat a macskabetegségek leküzdéséhez. Csapata 10,6 millió jent, körülbelül 55 ezer forintot gyűjtött össze közösségi finanszírozás révén, macskakedvelők millióitól Japánban és világszerte.
Az ARHGAP36 gén a test más területein is aktív, például az agyban és a hormonális mirigyekben, és fontos szerepet játszik a fejlődésben. A kutatók úgy vélik, hogy a génben bekövetkezett DNS-mutáció más változásokat is okozhat ezekben a testrészekben, amelyek egészségügyi problémákkal vagy temperamentummal kapcsolatosak. Az ARHGAP36 gén az emberekben is megtalálható, és összefüggésbe hozták a bőrrákkal és a hajhullással. Prof. Sasaki megjegyezte, hogy „sok macskatartó hisz abban, hogy a különböző szőrszínek és minták különböző személyiségekkel állnak összefüggésben.” Bár erre még nincs tudományos bizonyíték, az ötlet izgalmas, és szívesen folytatná a kutatást ezen a területen.
