Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja a goldét
A legújabb felfedezések között, amelyek az űrkutatás terén történtek, fontos eseménynek számít, hogy az Egyesült Királyságba megérkeztek az első holdi kőzetminták, amelyeket közel ötven év után hoztak vissza a Holdról. Ezek a minták most Kínából érkeztek, és a brit tudósok számára kölcsönözve érkeztek, ami rendkívüli megtiszteltetést jelent. A minták, amelyek apró szemcsék formájában érkeztek, már biztonságos helyen, egy magasan védett létesítményben, Milton Keynes-ben találhatóak, ahol a professzor, Mahesh Anand, az egyetlen brit tudós, aki hozzáférhetett ezekhez a rendkívül ritka anyagokhoz, már megkezdte a munkát velük.
Professzor Anand a mintákat „aranyporhoz hasonlíthatóan értékesnek” tartja, és elmondta, hogy senki más nem férhetett hozzá a kínai mintákhoz korábban. Az ő csapata reméli, hogy a minták elemzése révén választ kaphatnak alapvető kérdésekre, például arra, hogy miként alakult ki a Hold, és milyen folyamatok zajlottak le a Föld korai éveiben. A holdi por szemcséi között olyan nyomok lehetnek, amelyek alátámaszthatják azt a tudományos elméletet, amely szerint a Hold a Földdel ütköző, Mars méretű bolygó maradványaiból alakult ki körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt.
A minták, amelyeket Kína a Chang’e 5 űrszondával gyűjtött össze 2020-ban, a Mons Rümker nevű vulkáni területen landoltak. A robotkar, amely a szondán volt, fúrással gyűjtött össze 2 kilogramm anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, ahol az belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintavétel a szovjet küldetés óta, amely 1976-ban zajlott, és Kínát a jelenlegi űrverseny élére helyezte.
Most, a globális együttműködés hagyományainak megfelelően, Kína először engedte meg, hogy hét nemzetközi kutató hozzáférjen a mintákhoz, lehetővé téve számukra új felfedezések véghezvitelét. A professzor a pekingi rendezvény keretében kapta meg a mintákat, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégáival. „Olyan volt, mint egy párhuzamos univerzumban lenni – Kína rendkívül előrébb jár az űrprogramokba való befektetés terén” – nyilatkozta.
A professzor a legnagyobb biztonságban akarta hazaszállítani a mintákat, ezért a kézipoggyászában hozta őket vissza az Egyesült Királyságba. A Milton Keynes-i Nyílt Egyetem laboratóriumában, ahol a munkát végzik, különleges tisztasági előírásokkal kell dolgozniuk. A helyiségnek teljesen tisztának kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződést, mivel a Földről származó anyagok keveredése a holdi porral véglegesen tönkreteheti az elemzéseket.
A professzor egy sor széf előtt állva kinyitott egyet, és óvatosan előhúzott egy zipzáras tasakot, amely három kis tartályt tartalmazott. Mindegyik tartályban egy átlátszó ampulla található, amelynek alján sötétszürke por található. Ez a holdi por, amely látszatra nem tűnik különösebben lenyűgözőnek, de a professzor szerint hihetetlen utazáson ment keresztül. Az összesen 60 milligrammnyi minta elegendő ahhoz, hogy hosszú éveken át foglalkozzanak vele, mivel a csapat a mikroszkopikus anyagokkal való munkára specializálódott.
A laboratóriumban Kay Knight technikus, aki már 36 éve dolgozik kőzetek vágásával és őrlésével, az első, aki a mintákkal dolgozhat, amint az ampullákat kinyitják. Izgatottan mesél arról, hogy ez lesz az első alkalom, amikor holdi anyagokkal fog foglalkozni. A minták előkészítése után két további laboratóriumba kerülnek, ahol különböző elemzéseket végeznek. Az egyik laboratóriumban egy bonyolult gép található, amely képes a por szemcséit 1400 Celsius-fokra hevítve kinyerni a szén, nitrogén és nemesgázok összetevőit.
Az elemző csapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatást, amely valószínűleg a minták megsemmisítésével zárul. Kína azonban a Chang’e 5 küldetés óta még tovább lépett, ugyanis 2024-ben a Chang’e 6 küldetés során az első mintákat hozták vissza a Hold hátoldaláról. Ez a terület mélyen rejtélyes, és lehet, hogy csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait rejti.
Professzor Anand reméli, hogy ez a kezdeményezés hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti Kína és a nemzetközi tudósok között. „Sokan közülünk az Apollo-missziók által visszahozott mintákon dolgozták ki a karrierünket, és úgy vélem, hogy ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kell” – mondta a professzor.
