Leningrádi ostrom túlélőjét megbírságolták háborúellenes tüntetésért
Lyudmila Vasilyeva, a 84 éves orosz aktivista, aki a második világháború alatt a leningrádi ostrom túlélője volt, nemrégiben bírságot kapott, miután tiltakozott Oroszország ukrajnai háborúja ellen. A pénteki bírósági meghallgatás során Szentpéterváron 10 000 rubel, azaz körülbelül 126 dollár, vagy 93 font büntetést szabtak ki rá a „katonai hírnév megrontásáért”. A vádat egy kézzel írt plakát okozta, amelyet az év elején mutatott fel, és amelyen ez állt: „Emberek, állítsuk meg a háborút. Felelősek vagyunk a békéért a Földön. Szeretettel, Lyudmila Vasilyeva, a leningrádi blokád gyermeke.”
Oroszország 2022 óta, amióta megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen, keményen fellépett a katonai akciókat kritizáló vélemények ellen. Vasilyeva a meghallgatása előtt az AFP-nek adott interjújában kifejezte az ország sorsa iránti „keserűségét” és „bántalmát”. „Mindig is olyan ember voltam, aki nem közömbös, gyerekkorom óta. Mindig az elesettek oldalán álltam” – mondta. A bíróság előtt számos támogató várta, akik virágokat adtak neki, és tapsoltak neki.
Lyudmila Vasilyeva a leningrádi ostrom alatt, nagyon fiatal gyermekként élte át a borzalmakat négy testvérével és édesanyjával együtt. A náci Németország által végrehajtott katonai blokád 872 napon át tartott, 1941. szeptember 8-tól 1944. január 27-ig. Ennek következtében körülbelül 800 000 ember halt meg éhség, hideg és a náci csapatok lövései következtében. Vasilyeva visszaemlékezett, hogy édesanyja mindig azt mondta neki: „Mindenen át fogunk jutni, amíg nincs háború.” A leningrádi város nevét 1991-ben állították vissza az előző szovjet kori névre, Szentpétervárra.
Vasilyeva régóta kritizálja Oroszország ukrajnai háborúját, és 2022-ben többször is letartóztatták. Tavaly a Szentpétervári kormányzó posztjáért indult, de nem tudta összegyűjteni a szükséges számú aláírást a jelöltséghez, ahogy arról a BBC orosz nyelvű hírszolgálata is beszámolt. A „katonai hírnév megrontásáért” kiszabott orosz törvény széles spektrumú cselekedeteket büntet, amelyeket a Kreml vagy Ukrajna támogatásaként, vagy a háború kritizálásaként értelmez. Ezek között szerepelnek a háborúellenes plakátok kiállítása, amelyek üzenetei a „Nincs háború” kifejezéstől kezdve a nyolc csillagig terjednek – ez a szám azt a nyolc orosz betűt jelöli, amelyek a „Nincs háború” kifejezést alkotják.
Az ukrajnai háború már több mint három éve zajlik, és katonai szakértők becslése szerint a teljes körű invázió óta 165 000 és 235 000 között van a megölt orosz katonák száma. Ukrajna legutóbb 2024 decemberében frissítette a veszteségekkel kapcsolatos adatait, amikor Volodymyr Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy 43 000 ukrán katona veszítette életét. Nyugati elemzők véleménye szerint ez a szám alulbecsült. A két ország határán a Belarusz melletti ukrán határon 270 katonát és 120 civilt adtak át egymásnak. Egy brit és szövetségesek által végzett közös vizsgálat során orosz hackereket találtak a logisztikai szervezetek rendszereiben. Az ukrán Nemzeti Gárda közölte, hogy a támadás akkor történt, amikor a férfiak gyakorlatokat végeztek egy lőtéren.
A jelenlegi helyzetben a Szentszék szerint a tárgyalások megrendezésének ötlete inkább remény, mint konkrét terv. Ez a Donald Trump által tett kijelentés után következett, miszerint Oroszország és Ukrajna „azonnal” elkezd tárgyalni, miután két órás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal. Vasilyeva esete jól példázza a háborúval kapcsolatos közvélemény elnyomását Oroszországban, ahol a véleményszabadság egyre inkább korlátozottá válik.
